Főzsinór

Ha röviden akarom összefoglalni a témát, mert az olvasót annyira nem érdekli a kérdés vagy nincs módja sok időt vagy anyagiakat szánni a methodozásra, akkor vegyen egy jó minőségű, 0,20 (nem bemondott, hanem valós ;) ) átmérőjű, monofil feeder zsinórt.

Ha ennél több információra vágyik a felhasználó, vagy specifikusan, az általa űzött horgászatra szeretné megtalálni a legmegfelelőbb zsinórt, akkor induljunk neki az elejéről és ismerjük meg részletesebben a főzsinórokat. Hozzáteszem, ez nem egy doktori disszertáció, hanem egy mankó, kvázi gyorssegély a tengernyi lehetőség között.

Mindenek előtt, bármilyen horgászmódszert is űzünk, a felszerelés összehangoltsága alapvető a sikerhez vezető úton. Amennyiben az nincs meg, akkor valószínűleg nem csak elmarad a várt siker, de az apró, bosszantó hibák okozta méreg meg is utáltatja velünk az egészet. Mindez fokozottan igaz a finomszerelékes horgászat esetében, ahol minden grammnak, centinek nagy fontosságot tulajdoníthatunk.

Kezdjük ott, hogy milyen zsinórok is léteznek. Ezek a speciális csoportok nem csak a vásárlók pénztárcájának megcsapolása végett jöttek létre, hanem a gyártók azokat a tulajdonságukat fejlesztik, amiért az adott horgászatra sokkal inkább alkalmassá vállnak. Képzeljük például el azt, amikor match bottal szeretnék waggler úszózni, de a zsinórunk egy hagyományos 24-es monofil; a nem merülő zsinórunk és a szél miatt kb. két percenként merülne el az úszónk kapást imitálva, vagy vándorolna el az etetésről. Én kb. 10 perc után hagynám ott az egészet…

A lenti ágrajzon bejelöltem, hogy számunkra mik azok a típusok, amit fontosak, amikor methodozásról beszélünk.

· Monofil

o bojlis/pontyozó

o rablóhalas

o match

o feeder

o dobóelőke

o általános (aktuálisan alátét zsinórnak)

· Fonott

o általános főzsinór

o pergető főzsinór

o horogelőke

o dobóelőke

o harcsázó

· Fluoro Carbon

o főzsinór

o horogelőke

· Nanofil

Mielőtt megvizsgáljuk, hogy mit várunk el egy jó feeder főzsinórtól illetve majd később fejezetekben a megfelelő dobóelőkétől és horogelőkétől, hogy a sikeres method szerelékünk eleme lehessen, azelőtt néhány általános dologra még hadd térjek ki.

. Az első és legfontosabb, hogy nincsen tökéletes zsinór. Ennek az az oka, hogy azok a tulajdonságok, amelyeket a horgászat közben előnyünkre tudunk kamatoztatni nem léteznek egymás mellett, csak egymás kisebb-nagyobb rovására. Azaz minden damil egyfajta kompromisszum, amelyik gyártó az ellenkezőjét állítja, nem mond igazat.

· Zsinór választáskor törekedjünk minőséget választani. Ez nem feltétlenül a drágát jelenti, de sajnos a piacgazdasági elvek alapján, a jó ritkán szokott sokáig a „legalsó polcon” megtalálható lenni és a tapasztalat is ezt bizonyítja.

· Fel kell rá készülnünk, hogy a prémium gyártók termékeit kivéve egy zsinór megadott adatai jó esetben is csak a „szubjektív valóságnak”  felelnek meg, rosszabb estben szimpla hazugság.

· Az átmérő monofil zsinór tekintetében általában + 5-10% eltérést mutat a megadotthoz.

· A szakító szilárdság nem releváns, mert a gyártók nem sztenderd feltételek alapján végzik a teszteket. Ne dőljünk be a csomagoláson feltüntetett nagy szakító szilárdságnak sőt, ha kis értéket látunk, annak talán hihetünk, valószínűleg az tükrözi a valóságot.

· Ne higgyünk az összeesküvés elméleteknek, véleményem szerint, a gyártási technológia miatt is lehetetlen, hogy nagy kiszerelésű dobok estében az eleje, közepe és vége ne ugyanazt tudja. Jó pár forintot és sose lebomló csomagolóanyagot spórolunk, ha ilyen kiszerelést találunk.

· Én azokat a monofil zsinórjaimat is évente, max másfél évente cserélem, amiket nem használtam sokat. Az az oka, hogy a monofilnak nagyon rosszat tesz az állás, pláne ha még a nap is megsütötte néhányszor. A memóriája miatt fölveszi a dob alakját és a „hurkák” megkeserítik a horgászatot. Hangsúlyozom nem csak a dobon tárolt zsinórra értem, a boltban a láthatóan régen gyártott csomagot is ott hagyom!

· A damil ugyanúgy fogyóeszköz, mint a horog vagy az etetőkosár, azaz nem úgy kell rá tekintetni, hogy év elején megveszem, aztán meg is vagyok a szezonra.  Minden horgászat után ellenőrizni kell a főzsinórt, a becsavarodás és az esetleges sérülések miatt. Én még a parton, vagy otthon letekerem a körülbelüli dobástáv hosszát, kiváltképp, ha a zsinór be van klipszelve, amit kiakasztok és ellenőrzöm az esetleges megnyúlást, sérülést, majd megfeszítve visszatekerem a dobra, kisimítva a fék okozta zsinór megtekeredést is. Szükség szerint, levágom a sérült szakaszt, nem akarom kockáztatni a következő horgászatom vagy halam épségét…

· Mindenképp javaslom a pontos horgászat és a monofil zsinór megvédésének érdekékben egy fehér színű, akár foszforeszkáló zsinór jelölő beszerzését, igaz, drágának tűnik, de egy „toll” gyakorlatilag egy életre elegendő. A körömlakk és más házi praktika árt(hat) a zsinórnak.

· Nagyon fontos, a megfelelően feltöltött orsó. Ideális, ha a zsinór képe szabályos henger, távdobó dob esetében felfelé keskenyedő és a dob pereme és a zsinór között van 2 mm, evvel megelőzve az automatikus leugrást.

· A megfelelő dob feltöltés alapvető; ennek eszköze az alátét zsinór. Használjuk a lehető legolcsóbb, lágy, max. 0,18-as átmérőjű monofil zsinórt, minél kisebb és kevesebb csomóval, a lehetőség szerint minél rendezettebben, szorosabban feltöltve a szükséges szintig.

· Fontos segédeszköz a pontos horgászathoz az orsókon található zsinór kiakasztó klipsz, ez lehetőség szerint legyen rugós és kerek, még ideális estben egyes angol márkák által használt ACS klipsz.

. Egy rövid gondolat a fonott főzsinórral való method feederezésről. A fonott zsinór legfontosabb egyedi tulajdonsága, hogy a nyúlása közel nulla. Ezért minden erőhatás, ami a horognál jelentkezik, direktben a botra, illetve az orsóra kerül egy az egyben. Ez nemcsak azt jelenti, hogy pl. bedobáskor, elakadáskor, kitekeréskor jobban igényben van vége az orsó tengelye, vagy a felkapókar, görgők, stb., hanem fárasztáskor csak a fék és a horgászbot dolgozik, ezért sokkal nagyobb a halvesztés esélye. Két előnye a fonott zsinórnak és ezért használják pl. versenyeken, hogy tartósabb illetve a kapás jelzés és a bevágás hatékonyabb. Nem szabad azonban e kettőt kiemelni a kontextusból, azaz hogy ezt nem lehet akármilyen orsóval vagy bottal kivitelezni tartósan, csak a felsőkategória jöhet szóba. Ezért a mindennapi pecához vagy amatőr versenyekre egyáltalán nem ajánljuk a fonott főzsinór használatát. Nem is beszélve arról, hogy a bedobásnál egy nem megfelelő odafigyelés vagy mozdulat és törik a spicc - amit pótolni mindenképp macera vagy éppen nem is lehet!

Ezen „rövid” bevezető és kitérők után megpróbálom összegyűjteni, hogy mit is várhatunk el egy jó feeder zsinórtól és én milyen átmérőjűeket használok.

Süllyedés: Nagyon fontos a gyors süllyedés. Ennek oka a pontos horgászat és az, hogy a zsinór elkerüljön abból az aktívan mozgó zónából, amit a szél fújás beindít, így elkerülve a téves kapásokat javítva az érzékenységet.

/Mivel bizonyítékom nincs rá, csak feltételezés, ezért zárójelben írom; a feeder zsinór színe nem csak azért barna, rozsdabarna, sötétzöld vagy fekete, hogy rejtve maradjon a halak elöl, de a süllyedést segítő fémek miatt is./

Lágyság és Merevség: A zsinór lágysága és a merevség illetve az ezt követő zsinór jellemzők fontos összhangban kell hogy legyenek, mert:

a lágy zsinórnak nagy a nyúlása, ami nem jó,

de a lágy zsinór jól köthető és kötve nem veszít arányaiban sokat a szakító szilárdságából,

ám a szakító szilárdsága kicsi,

de a memóriája is kisebb, és ez jó,

könnyen kezelhető, könnyedén fut le az orsóról,

ellenben nem tartós, mert bár nem sérül könnyen, de a használattal arányosan gyengül, gyakrabban kell cserélni.

A lágyság mértékének foka a gyártási folyamat során a sajtolás utáni lágyító folyamattól valamint későbbi tárolási körülményektől függ, jelentősen lágyabb lesz, ha párás környezetben tárolják. Átlagosan a monofil zsinór súlyának 4%-áig képes a nedvességet magába szívni. Ez növelhető 10%-ig, ha víz alatt tárolják. Ezért van az, hogy érdemes pl. a zsinór feltekercselése előtt akár 1-2 óráig vízben áztatni a spulnit. /További információk:  https://www.horgasz-zona.hu/magazin/Osszegabalyodva-Monofil-kisokos-II /

Ezek a jó és rossz vonások a merevséggel egyenesen arányosan változnak, ezért valahol az arany közép utat kell megtalálni, általános felhasználásra a bevonatos félkemény damilok közül érdemes választani, vagy még inkább a különböző márkájú zsinóroknak a felhasználástól függően a különböző előnyös tulajdonságait kiaknázni.

Nyúlás: A monofil zsinórok nyúlási tulajdonsága igen magas, a gyengébb minőségűek 100 méteren akár 35 métert (!) is nyúlhatnak szakadásig, míg a minőségi damilok átlagos értéke kb. 22-25 méter, az alacsony nyúlás felirattal jelöltek pedig kb. 16-20 métert.

Ez methodozás estében egy bizonyos pontig nem baj. Puffer, amely megvéd minket a hal hirtelen kirohanásaitól, esetleges fárasztási technikai hibáktól.   Vagy amikor egy angolos, C görbéjű pickerrel/light feeder bottal relatív nagyot akarunk dobni, a lendületes, folyamatos dobás és a bot és zsinór adta rugalmasság „csodákra” képes.

A nyúlás viszont hátrányos, ha nagy távolságban horgászunk (60m<), hiszen a bevágás valamint a finom kapások észlelése kívánnivalót hagy maga után. A (hangsúlyozom) gyenge minőségű nyúlós zsinórok „bepöndörödnek”, nagyon gyorsan leamortizálódnak. Összességében jót tesz a method feeder módszernek a minőségi nyúlós damil, de ha nagy távolságra vagy kis méretű halakra horgászunk, akkor alacsony nyúlásút válasszunk.

Köthetőség, Csomótűrés: Azt gondolom, ezt nem kell túlragozni; fontos, hogy jól lehessen megkötni és egy jól megkötött csomóval ne veszítsen sokat a szakító szilárdságából. Legelterjedtebb a monofil főzsinóron a Clinch, a Grinner, és az uni-to-uni csomó.

Szakítószilárdság: Nagyon fontos tulajdonság, hiszen ideális esetben nagy halakat fárasztunk finomszerelékkel, ám ez nem azt jelenti, hogy a zsinórnak kell megoldani egyedüliként a fárasztást. Fontos az összehangolt felszerelés, a jó fék, a gerinces, de rugalmas bot, jó fárasztási technika!

Method feederezésnél az átlagos méret a 0,18-0,22mm, ettől lehet lefinomítani, felfelé nemigen érdemes menni. Ez az átmérő megegyezik kb. 3-4kg szakítóerővel (!), de ezt ritkán látni a terméken feltüntetve. Itt a legfontosabb azon túllendülni, mit írnak rá a gyártók a dobozra. Sajnos nincs egységes szabvány, ezért főleg a marketing szempontok vezérelnek. Biztonságot az adhat, ha olyan márkából választunk, amelyek komoly piacokra is gyártanak (pl, USA, Anglia), hiszen itt a horgászok elvárásai magasak. Az is jó megoldás, ha bekalkuláljuk a túlzást, vagy egész egyszerűen kipróbáljuk és annál maradunk, ami beválik.

Memória: : A megnevezés arra a tulajdonságra utal, amennyire a damil megtartja a spulni vagy orsódob formáját. A monofil zsinórok egyik legbosszantóbb tulajdonsága, aminek semmi előnye, csak hátránya van. Minél merevebb a zsinór, annál inkább felveszi a dob alakját, ami sokat ront a dobás távon, illetve túltöltött dob esetén automatikusan pereg le a dobról, fellazítva a tárolt zsinórt és hatalmas gubancokat, majd szakadást produkálva. Alapesetben az alacsony memóriájú (low memory, no memory, memory free) zsinórok általában lágyabbak és nagyobb nyúlásuk van. Ráadásul, ha nem jól tervezték az alapanyagot, akkor a megnyújtás után úgy is marad a zsinór, ezért horgászatra nem nagyon alkalmas. Szerencsére a nagyobb gyártók már képesek alacsony memóriájú, de alacsony vagy közepes nyúlású damilokat előállítani. Itt elsősorban a termék ára tud minket eligazítani, illetve az, ha lehúzunk a dobról 1 méter zsinórt és megnézzük, hogyan áll.

Kopásállóság és tartósság: Ez is fontos tulajdonság, mert a sok bedobás, már önmagában kopásálló zsinór után kiállt. Az a rész, ahol az inline method kosár csúszkál például fokozottan igénybe van véve. A nagy testű halak fárasztásánál is jól jön ez a tulajdonság, az akadós terepről, tökleveles részekről nem is beszélve, bár methodozást általában nem nagyon akadós, köves helyen űzünk. Sajnos nem igazán mérhető objektíven csak tapasztalati úton.

Összességében visszatérnék arra gondolatra, hogy a zsinórválasztás mindenképp kompromisszum. A method feeder technika sajátosságaiból az következik, hogy ezt a kompromisszumot érdemes inkább a kopásállóság, csomótűrés funkciókra kihegyezni.

A méret az nehéz kérdés, nagyon függ az teljes szerelék többi elemétől, a meghorgászandó távtól, a cél halaktól, a beugró lehetséges halaktól, az akadóktól. Ezek egy része nem sztenderdizálható, talál a feeder bot erejéhez, karakterisztikájához lehet megadni irányt:

picker: 0,16-0,18

light: 0,16-0,20

medium: 0,18-0,20

heavy+: 0,20-0,22

0,22-nél vastagabb zsinór nem indokolt, mert ekkora ármérővel egy methodos pályán egy 20+-os ponty is kifárasztható egy jól összehangolt, jól összeállított felszereléssel illetve a távdobás sem indokol, mert az átmérővel nő a közegellenállás a gyűrűkön és a levegőnek és nem megy olyan messze, inkább dobóelőkét kötünk elé, de erről majd később ;) …

Következő lap: Dobóelőke