Etetőanyagok

Az etetőanyagokról: Úgy gondolom -és ezzel nem vagyok egyedül- hogy a method feeder horgászatnak legfontosabb része, maga az etetőanyag. Nem véletlen, hiszen ebben keresve veszi fel a hal a csalinkat. Ettől hatékony az egész rendszer. Éppen ezért úgy vélem a sikeres horgászatnak 70-80%-a múlik a method etetőanyag részén. Mivel a method technika leginkább intenzíven telepített tavakon használjuk, így a javasolt a halliszt tartalmú etetőanyagokat használni. Nem kell félni a drágább method keverékektől sem, mivel kis adagokban juttatjuk a vízbe, így egy-egy horgászat során csak ritka esetben fogy sok belőle (ha ilyen ritka alkalom van, viszont kárpótol a rengeteg vele kifogott hal). Sok múlik a methodos etetőanyag helyes elkészítésén is, a megfelelő állag eléréséhez kell törekedni. Mi is a megfelelő állag? Egy viszonylag jól tapadó – ki kell bírni a dobást, vízbeérkezés, merülés fázisait- de vízbe érkezés után hamar bontó anyag az ideális. Az állag pontos beállítása a vízmélység függvénye is. Mélyebb bányatavaknál érdemes kicsit tapadósabb keveréket beállítani, hogy merülés közben ne essen idő előtt szét. A horgászat során érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy etetőanyagunk mennyit veszített nedvességéből (sokat ronthat az állapoton az erős napsütés, vagy az állandó szél is), ha szükséges pótolni kell. Leghatásosabban egy permetező szerkezettel tudjuk ezt megtenni, de óvatosan azért kézzel fröcskölve is meg lehet oldani. Magukat a methodos etetőanyagba sorolhatjuk: - a finomszemcsés, szinte lisztszerű method mixekre - és a (mikro) pelletekre

A finomszemcsés method mixek akkor a legjobbak, ha szinte lisztszerű finomságuk van (szárazon). A vízbe érkezéskor hamar bont, így a részecskéit a távolabb található halak is megérzik, majd az kosarat megtalálva az etetőanyag egy felhőt képez. Ebben a felhőben az egyetlen nagyobb, felvehető rész maga a csalink, így a hal számára szinte elkerülhetetlen, hogy szájába kerüljön. Itt is megemlítenénk, hogy nem véletlen a rövid horogelőke használata, így nem kerülhet a csali messzire az etetőanyagunktól. És ez magyarázza azt is hogy akár csupasz horoggal is működik a technika (persze úgy kevésbé hatékonyan, mint csalival). Az etetőanyagok elkészítésekor jellemzően 1kg mixhez 4-5dl vizet kell keverni (ez etetőanyagtól függő érték) majd 20-30 percet várni kell, hogy a vizet részecskék egyenletesen fel tudják venni. A method mixeknél az egyenletes állag eléréséhez és a gyors bontáshoz elengedhetetlen, hogy bekeverés után át is rostáljuk. 2-5mm lyukszélességű rosták bármelyike megfelelő.

Ha nincs kapásunk egy etetőanyagra, akkor kipróbálhatunk egy másik típusú, márkájú method mixet, lehet hogy abban a helyzetben egy másik mixre éhesek a halak. Az hogy mire kapnak a halak akár egy horgászaton belül is változhat (délelőtt, délután , vagy akár órák alatt is más-más lehet a kedvükre való)

Újabban egyre népszerűbb methodos etetőanyag a mikropellett. Ezek igen jó beltartalommal rendelkező 2-5mm pelletek. A vízbe kerülve kissé megdagadnak. Darabosabb textúrája, és nagy fehérje tartalma miatt a halaknak vonzó csemege. Késő ősztől kora tavaszig akár egy gyűszűnyi adagban bejuttatva is hatásos (sőt van amikor pont a kis mennyiség, ami kapáshoz is segít). A method pelletek elkészítésének több módja is van. Leggyorsabban úgy lehet, ha az átmérőjének megfelelő percig áztatjuk, majd leöntjük róla a vizet (azaz a 3mm-es pelletet 3 percig áztatva). Így gyakorlatilag percek alatt lehet pótolni, ha fogyóban van (tehát elsőre bőven elég egy kisebb mennyiséget elkészíteni, nem kell az egész napra valót, ha beválik a horgászat folyamán, akkor van lehetőség pótolni, és nem lesz feleslegesen kidobandó, ha mégsem).

Egy másik módszer ha annyi folyadékot adunk hozzá, amennyit felvenni képest úgy, hogy nem válik túl ragacsossá. Ez a mennyiség változó, de jellemző arány, ha 1/2kg pellethez 2db folyadékot adunk. Azért írok folyadékot, mert ebben az esetben lehet ez víz, vagy aroma és víz keveréke (néhány aroma önmagában nem biztos, hogy megfelelő, mert nem víz alapó, így nem fog tapadni a pellet). A pellet olyan 20-30 perc alatt veszi fel így a folyadékot, ajánlatos közben kb. 5 percenként megrázni a dobozt amiben keverjük, hogy egyenletesen tudja felszívni. Ezzel a módszerrel még akár horgászat előtti este is elkészíthetjük a pelletet, másnap akkor már csak horgászni kell vele (esetleg kicsit utána nedvesíteni). Vannak egyes gyártóknál eleve megfelelő folyadékkal/aromával csomagolt method boxok, itt csak a keveréssel lesz dolgunk.

A kétféle etetőanyagok akár kombinálhatjuk is többféle képen, a kombinált hatás miatt. A pellet „panírozása” egy igen hatékony módszer. Itt a pelletet áztatással elkészítjük (akár egy picit tovább is áztatva) és ezt megszórjuk száraz method mixel, majd rázva összekeverjük. A method mix a pellet szemek felületére fog tapadni, mintegy bepanírozva azt. A vízben először ez a panír réteg fog leoldódni a method mixhez hasonló hatást kifejtve, de a második fázisban már maga a pellet hatása fog érvényesülni.

Másik módszer, ha rétegesen töltjük a kosárba. Elsőre a pelletet, fölé a method mixet. Így is mindkét etetőanyag pozitív tulajdonságit tudjuk kihasználni.

Mélyebb bányatavaknál a kosárba töltés után érdemes még egyszer kicsit jobban megnyomni (akár kézzel) hogy kicsit tömörebben a vízbe érkezve biztos a fenékig érjen le.

Mikor készítsük el az etetőanyagainkat? Legtöbbször a vízparton szoktuk, érdemes azzal kezdeni a horgászhelyünkön, amíg elkészül és pihen, felszívja a szükséges miatt, összeállíthatjuk a felszerelésünket. De sokszor még előző este otthon készítjük, ez főleg hidegebb napokon hasznos, mikor nem kell a tó hideg vizével magunkat hűteni.

A horgászat után megmaradt etőtanyagot érdemes lefagyasztani a következő horgászatig, ezzel is csökkentve a felesleges kiadásainkat, és így nem kell kidobni sem ezeket.

Kicsit speciálisabb etetőanyag az etetőpaszta, legtöbbször nem olyan gyorsan oldódik ki, ezért olyan helyen javaslom, ahol esetleg kisebb-nagyobb áramlás van, és a másik két etetőanyag túl gyorsan szétterülne.