Adalékok, aromák, attraktorok

Az elmúlt részekben megtanultuk, hogy a RENDSZER egyik, ha nem a legfőbb eleme az etetőanyag. Ma már remek method mixeket lehet kapni, ami „hétköznapi” pecákon elegendő lehet, de „terhelt” vizeken, versenyeken elmaradhat a várt hatás.

Az sem mindegy, hogy egy etetőanyagot hol, mikor, mire használunk; például nem célszerű egy amuros vízen erősen hallisztes etetőanyagot erőltetni vagy hideg vízben tejsavasat.

Kiegészíteném még avval, hogy egy bizonyos árszint alatt, az etetőanyag gyártók nem tudják profitábilisan elkészíteni az adott method mixet, ha minden, nem olcsó adalékanyag belekerülne, így azok arányát, minőségét csökkentik.

A fenti gondok orvoslására jöhet jól egy kis kreativitás, tudatos feljavítása, megváltoztatása az etetőanyagunknak. Aki egyszer erre rákap, azt beszippantja az alkotás öröme, de ahhoz, hogy sikeresek legyünk, nem lehet mást tenni, mint sokat próbálkozni, gyakorolni vagy mások bevált receptjeit követni.

Azért vigyázni is kell; a kevesebb néha több, pl. a nyári nagy melegben, vagy természetes vizeken, a télen igényelt, túlaromázott etetőanyag riasztó hatású lehet!

Még annyit elöljáróba, hogy a halak más érzékszerveiket használják a táplálkozáskor, mint mi, emberek, szóval talán legyen a beltartalom az első, amit követ az íz, majd látvány végül a szag!

Az etetőanyagunk feljavításához rengeteg adalékanyag, aroma és attraktor áll rendelkezésünkre, én itt azokat próbálom összegyűjteni, ami a method feederezéskor kerülhet bele a „boszorkány üstbe”…

Az adalék anyagokat közvetlenül az etetőanyagba tesszük, a por állagúakat általában még szárazhoz keverjük hozzá, és azt követően kerül az állag beállításra, vagy történhet a bekeverés kis adagokba, a bedobás előtt közvetlenül is, általában olyankor, mikor nem akarjuk, hogy az etetőanyag vagy az adalék anyag megváltoztassa egymás jellemzőit.

Gondolkoztam, hogy ennek a nagy csoportnak az elemeit hogyan is rendezzem, végül az adalékanyagok alapját képező anyagok szerint tettem azt. A lenti lista bizonyára nem teljes és próbáltam a felhasználás gyakorisága alapján sorrendbe rendezni azokat. Mindegyikről megpróbálok egy-egy mondatot írni, de használat, sőt még vásárlás előtt további tájékozódás ajánlott!

· őrölt TTX: Az egyik legnépszerűbb adalék anyag az őrölt kukorica pogácsa, én személy szerint minden mixembe szárazon keverek 10% körül, de van, aki előre föláztatja, és úgy adagolja a még száraz etetőhöz. Tapasztja a kaját, szóval csak óvatosan. Magában is használható etetőanyagként, főleg nyáron vagy természetes vízen illetve amurozáskor. Ajánlott keverési arány 10-25%.

· őrölt CSL pellet: Kukorica csíra likőr (CSL) gyártása során létrejött melléktermék, amit pellet formára préselnek. Ennek őrölt változata mehet az etetőanyagba, de van, hogy magában is használható. Felhasználása kb. a TTX-vel azonos.

· kókusz liszt (Coco Belge): Főleg fehérhalak horgászatakor ismert, mert jól, felhősen bontja az etetőanyagot. Van, hogy szárazon, van, hogy előnedvesítve használják. Ajánlott keverési arány 10%.

· melasz: Rendkívül édes ízű adalékanyag, általában kókusz liszttel van vegyítve, relatív nagy a tapadó képessége, ezért óvatosan. Mivel édes ízt ad az etetőnek, főleg fehérhal horgászatra javasolt. Ajánlott keverési arány 5-15%.

· lucerna liszt: Nevéből is látható, miből készült és az amuros etetőanyagok fontos alkotóeleme, ami még tovább javítható ez által.

· Pirított, őrölt kendermag: Én személy szerint nem szeretem, mert sok benne a felszálló szemcse, ezért felhasználása körültekintést igényel, de aki használja, az azt mondja, megéri, mert a fehérhalak pont ezért és a magas olajtartalma miatt kedvelik. Mivel majd minden etetőanyagban van, ezért 10-15%-nál nem érdemes többet pluszban belerakni.

· Tökmag liszt; Napraforgómag liszt; Mogyoró liszt: A különböző pörkölt majd leőrölt mag lisztek mind alapanyagként megtalálhatóak az etetőanyagokban ezért csak kis mértékben indokoltak általánosságban a használatuk. Ám van az a tó, helyzet, halállomány, amikor a natúrabb, olajos, magokból készült etetőanyagoknak, maglisztes adalékoknak van keletjük.

· halliszt: A jó method mixek legfontosabb és legnagyobb arányú adalék anyaga. Ennek oka, hogy a halgazdaságokban felnevelt pontyok gyors és intenzív növekedésének érdekében fehérjében gazdag etetőanyaggal táplálják őket. Olajokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag csalogató anyag, fehérjetartalma 60-72%, attól függően hogy milyen hallisztről van szó. Adagolási javaslat 10-30%.

· krill liszt: Jól emészthető, magas fehérjetartalmú termék, gazdag esszenciális aminosavakban, véleményem szerint, a ’17-18-as szezon slágerterméke lesz hazánkban. Fehérje tartalma kb. 70%. Adagolási javaslat 5-10 %

· Őrölt hallibut pellet: Akár otthon is elkészíthető, megfelelő eszköz birtokában ez az intenzív illatú, magas beltartalommal bíró adalék anyag, aminek főleg nyáron van meg a helye, amikor a pontyok gyorsabban emésztenek. Magas, 20-25%-os olajtartalmához, 45%-os fehérjetartalom párosul. Adagolási javaslat 5-10 %.

· betain: Por állagú étvágyfokozó, ami kis, 1-2%-ban az etetőanyagba keverve nem csak az ott táplálkozó pontyok étvágyát növeli, hanem odavonzza a halakat az etetésre.

· májpor: Általában sertésmájból készült adalékanyag, amit főleg nyáron használhatunk 4-5%-ban adva etetőanyagunkhoz, magas fehérjetartalma és étvágyfokozó hatása végett.

· tejpor: Felhősítő hatása, édes íze, fehérje tartalma miatt főként fehérhalak horgászatához ajánlott adalékanyag. Adagolási javaslat 10-20%

· vérliszt: 80%-ban tartalmazhat az állatok számára emészthető fehérjéket, állagában kicsit tapadósabbá és sötétebb árnyalatúvá teszi az etetőanyagot, adagolása max. 10%.

· angolmorzsa: Egyszerű, de nagyszerű; tulajdonképpen nem más, mint egy színezett kenyérmorzsa. Van belőle lebegő és süllyedő egyaránt, de methodozáshoz a süllyedő használatos, így is lesz benne egy-két lebegő szemcse. Adagolható száraz etető anyaghoz, akkor biztosan süllyedő lesz felhasználáskor, vagy bedobás előtt közvetlenül, akkor biztosan könnyebb, „fellibbenőbb” lesz. Rengeteg színben, ízesítésben, méretben elérhető, enyhén sós, még ha illata édes is, az etetőanyagokhoz 5-20% arányban célszerű hozzákeverni.

· pasztonchino: Eredetileg Olaszországból származó, színezett, nehéz, (oliva)olajos, kis szemcsézetű kekszdarálék, ami citrusos ízvilágú alapvetően. Sok színben és aromásítva kapható. Én nagyon kedvelem, mert nem változtatja az etetőanyag jellemzőit, színes, intenzív, felmelegedett vizekben nélkülözhetetlen. Ajánlott keverési arány 10-15 %.

· PV-1: Kvázi etetőanyag ragasztó, mert nem más, mint cukorgyártásból visszamaradt melléktermék. Ezért nagyon ragaszt, nagyon édes, aromás. Főleg fehérhalak már nedves etetőanyagába mehet, max keverési arány 5-15 %.

· mézeskalács őrlemény: Mint a neve is mutatja, a mézeskalács gyártás mellékterméke. Nagyon tapaszt, ezért óvatosan szabad használni, de pl. bányatavakon ez jó szolgálatot tehet. Majd minden békés hal imádja fűszerezettségét, édes ízét. A kész etetőanyagokhoz 5-10 % arányban lehet hozzákeverni.

· keksz, piskóta liszt: Akár otthon is elkészíthető megmaradt és kiszáradt édesipari termékekből, főleg a fehérhalak horgászatához jó adalék anyag. Ajánlott keverési arány 15%.

· Löszös agyag: A legelterjedtebb földtípus, ami azon túl, hogy térfogat növelő, természetessé teszi etetőanyagunkat, ami a halak óvatos táplálkozása estén előnyös lehet. Finom szemcsézetű, vízben gyorsan oldódó, jól felhősítő, gyengén tapadó földtípus. Én általában kétszer átrostálom, és azt követően adom a kész, nedves etetőanyaghoz, általában nem igényel után nedvesítést, maximum, ha bontott volt a csomag, akkor spriccnivel állítom be az etető nedvességtartalmát. Azért is kedvelem, mert jól tartja a nedvességet és lassabban szárad ki a kaja. Adagolása etetőanyaghoz keverve 15-20%.

· etető- és szemesanyag ragasztó: Ezt csak azért tettem ide, mert bár inkább használok TTX-t, PV1-t vagy mézeskalács őrleményt a jobb tapadás eléréséhez, mondjuk egy mély bányatavon, de ha gyors megoldás kell vagy nem akarom megváltoztatni számottevően az etetőanyagom más tulajdonságát, akkor ebből keverek a kész etetőbe és után nedvesítem spriccnivel. Az arányokra, nedvessége nagyon vigyázni kell, több, kis részletbe menjen a bekeverés…

Elöljáróban annyit tennék hozzá, hogy folyékony aromák estében fontos, hogy mi a hordozó anyag (alkoholos, olajos, cukor bázisú). Egyrészről, mert egyes oldandó anyagok nem vegyülnek minden hordozó anyaggal.

Továbbá az a fontos, hogy a vízben, pláne a hideg vízben hogyan viselkednek a hordozó anyagok, mert kis utánagondolással belátjuk, hogy például az olaj nem vegyül a vízzel, az alkohol nagyon gyorsan és melasz lényegesen lassabban, az olaj hideg vízben megdermed, az alkoholnál mindegy a víz hőmérséklete, míg a cukroknak sokat számít a vízhőfok…

· CSL: A TTX mellett talán a legismertebb és lehűlt vízben leggyakrabban használt adalék anyag a kukorica csíra kivonat. Cukrokban, oldott ásványi- és tápanyagokban rendkívül gazdag, fajsúlya lényegesen nehezebb a víznél, ezért a fenéken terjed és elég intenzíven még a hideg vízben is. Én vízzel vegyítem, és azzal keverem be a method mixet, közvetlen adagolása method mixre vagy mikro pelletre szerintem kerülendő, mert állaga végett tapaszt, ragaszt lokálisan. Lehet kapni minden féle ízesített, szagosított verzióban, de figyelem, sok gyártó vízzel hígítja. Használható még a csalik dipelésére is és etetésre használt magok, pelletek aromásítására is.

· groundbait mixer: Tavasszal, ősszel használom, főként, ha tapadósabb etetőanyagot akarok létrehozni, a CSL-hez hasonlatos, és ugyanúgy kel használni.

· kukorica tej: A CSL-hez, a melaszos alapú locsolókhoz képest kevésbé sűrű, de ugyanarra funkcióra létrejött folyadék, talán abban különbözik, hogy felhősen terjed, nem vízfenéken, főleg nyáron használatos. Kb. 1 dl mehet 1 kg method mixhez, vízzel elkeverve

· folyékony aromák: A világ minden pénze kevés lenne, ha minden márka, mindegyik típusából szeretnénk egy flakon folyékony aromát vásárolni. Próbálgatni kell, kísérletezni, de azért csak óvatosan, mert van, hogy az adott termék beltartalma nem elégséges, még ha színes-szagos is, de van, hogy a halak nem tolerálják az ízbombákat, főleg, ha az alapnak használt etetőanyag maga is aromázott…

· olajok: Meleg vízben az olajok jól terjednek, ezért én pl. amuros kajához van, hogy használok egy-két csepp fokhagyma olajat, vagy tavasszal a hallisztes etetőhöz konzerv hal olaját. Sok fajta olaj kapható, nyáron érdemes kísérletezgetni…

· alkoholok: Mivel gyorsan oldódik a vízben minden irányban, ezért az etetés szűk környezetében, robbanás szerű ízhatást tudunk elérni, ami elég gyorsan elillan. Lehűlt vizekben sokan használnak egy kupica mézes, gyümölcs pálinkát, becherovkát vagy más, alkoholos bázisú oldatot.

· energia italok: Ez egy új trend, nem is rossz ötlet; már a parton, kis adagokban ezzel keverik be a method mixet víz nélkül, így robbanásszerűen oldódó, felhősítő, édes, tartalmas etetőanyag jön létre, én még nem próbáltam, felmelegedő vizekben tavasszal és ősszel van benne perspektíva…

· édesítő: A fehér halak, pláne a keszegfélék szeretik az édes ízt, ezért én minden keszeges kajába teszek cukrot vagy vaníliás cukrot vagy speciális édesítőszer koncentrátumot.

· (fűszer) só: A nagytestű pontyok szeretik a fűszeres, sós ízt, ezért én pontyos kajába szoktam tenni egy csipettel. Természetes vizeken horgászók szerint, a törpeharcsa nem szereti a sósat, ezért ott is ajánlott.

· színező por: Van, hogy ezek fluo felhőt hoznak létre, van, hogy csak az etetőanyag színét változtatják meg, el tudom azt a helyzetet képzelni, amikor vagy nagyon ki akarom emelni az etetőanyagomat a fenékről, vagy pont ellenkezőleg, el akarom rejteni, hogy a halak gyanakvását elaltassam…

· por aroma: Általában szőlőcukor a „szállító anyag”, amihez az aromát keverik; a kész method mix vagy mikro pellethez szokták adni, így a szemcsék felületén megtapadva a vízben gyors, intenzív aroma felhőt hoznak létre, ami aztán elillan, főleg meleg vízben hatásos.

Az attraktor szó jelen esetben megtévesztő lehet, mert ezt a szót a bojli gyártásban használják adalék anyagként. Itt az attraktor szót azokra az anyagokra értem, amit főleg azért használunk, hogy az etetésünket, csalinkat kiemeljük, felkeltsük a halak érdeklődését. Ezek optikailag és íz hatásban nagyon intenzív, figyelem és étvágygerjesztő anyagok, amiket közvetlenül a bedobás előtt használunk.

· fluo folyadék: vízbe érkezéskor fluo felhőt hoz létre az etetőanyagunk, csalink körül

· dipek: van por és folyadék állagú, ezekbe lehet a csalinkat bedobás előtt bemártani, legjobb hatás a kettő együttes, felváltott használatával lehet elérni, mert így jól megtapad mindkettő és vízbeérkezést követően plusz, intenzív ízével „kelleti” a csalit.

A fenti kis összefoglalóból látszik, hogy megvan a helye ezek az anyagoknak, de óvatosan, körültekintően kell eljárni használatukkor, mert nagyon fontos, hogy mikor, mit, mire, mivel, hogy használunk. Kezdőknek ezért az javaslom, kezdjen egy jó minőségű, aktuális horgászatára megfelelő etető anyaggal, majd aztán lehet elmenni az egyszerűbb beltartalmú és olcsóbb etetőanyagok felé és kicsit kotyvasztani, mert lehet, hogy nem csak „fogós” etetőanyagot hozhatunk létre, de jó érzés mindezt önerőből megcsinálni… ;)